TrautenbergV16

"Ez a nagy, ép, erős és hajthatlan része a nemzetnek, bensőjében elhatározta, hogy az idegenszívű hatalommal és csatlósaival nem alkuszik, útjából ki áll s vele nem érintkezik, célját elő nem segíti, nem támogatja, utasítást neki nem ad; amit rendel, tartozásképen teljesíti, de ami tőle jő, rokonszenvébe nem fogadja; meghajlik előtte, de nem enged; eltűri őt egy ideig, de felsőségét nyíltan el nem ismeri, hivatalt - aki csak teheti - nem vállal, s rabszolgává aljasodó rendszerének állandósítását elő nem mozdítja.

Az igaz magyar értelmiség és a polgárság elhatározzák, hogy az adót nem fizetik, míg végrehajtó nem jő rájuk. Csak azt szolgáltatják ki, amit elkerülni nem lehet. A fuvarral késnek, utat könnyű kedvvel nem csinálnak. Az idegen nyelv értését megtagadják, mindenütt magyar tolmácsot, magyar választ és ítéletet kívánnak.

Vagyonát, jövedelmét, keresetét, senki, úgy amint van, be nem vallja. Ha felvilágosítást kérnek tőle, nem tudom-mal felel; ha személyekről tudakozódnak, nem ismerem-mel, ha tényekről, nem láttam-mal.

Megvetni az önkényuralmat, nem tudni szolgáiról semmit, mintha itt sem élnének - az legyen a közjelszó.

Ne érezze magát az idegenszívű otthon sehol, soha, semmiben. Legyen s maradjon idegen e földön, ne szeresse senki. A társaságok ne fogadják be. A családok és házak küszöbei legyenek elzárva előttük. A nők ne bocsássák közelükbe, a férfiak ne barátkozzanak, ne mulassanak velük. Legyenek olyanok, mint a pestises, akit mindenki kerül, akitől mindenki fél.

Az idegenszívűség legyen megbélyegző, a mi kizárja őket a közéletből.

Őrizze meg minden magyar legbensőbb szentélyében: » ezek voltak legjobbjaink legyilkolói, ezek a haza leigáztatásának eszközei; fogadja fel férfiúi fogadással ki-ki, hogy vérei, hősei, magyar államférfiai halálát nem feledi, idegenszívűnek baráti jobbot nem ad, iránta ki nem engesztelődik."