MAGYAR GÉPMESÉK

Körte utca 30. alatt kis műhely a városban, Kefe bácsi dolgozik itt, nem egyedül párosban. Van segédje, Sörte inas, lelkes újonc a legény, jobb kezén is balos kesztyű, hisz tudatlan még szegény. Kezük alatt ég a munka, a gép zenél a szikra száll, ha rázendít Kefe bácsi, flexszel, hegeszt, esztergál. A műhelyben sok roncsbringa, azt hihetnéd mind szemét, ócskavas meg fölös holmi, ami bánthatja más szemét. De a bringa úgy szeretne új életet kezdeni, Kefe bácsi, Sörte inas segítenek most neki.
Korán kelnek minden reggel, varázsolnak szerelnek, kerék pördül, pedál táncol, minden bringát szeretnek. Sörte segéd ujjára üt: Juj de fáj! Jajgat szegény, Kefe bácsi vigasztalja: Nem vagy te puhány legény! Látod el is készültünk már, itt a bringa este van. Ne tapogasd még a vázat! Nem látod, hogy festve van? Gyerekeknek viszik másnap, tedd le ide vidd oda! A kezes lábas játszóházban így történik a csoda.