Loading...

A fájdalom biológiai értelme - Kérdezz-felelek élőben 15 (biologika, ujmedicina)

8,134 views

Loading...

Loading...

Transcript

The interactive transcript could not be loaded.

Loading...

Rating is available when the video has been rented.
This feature is not available right now. Please try again later.
Published on Sep 21, 2019

Hogyan működnek a fájdalmak, mi a fájdalom értelme? A különböző szerveknél milyen fájdalmakkal találkozhatunk? Miből ered a fájdalom és hogyan lehet a nyűglődést megelőzni? Online kérdések: Epegörcs hányással nagy fájdalommal, hólyaghurut és a vele járó fájdalom. Milyen konfliktus okoz gyorsabb bélperisztartikát? Zsírmáj. Szájnyálkahártya mirigyszövet gyulladás. Fül laphám elváltozás, bőr laphám elváltozás, policisztás vese / veseleállás. Ha a veseciszta egy funkcionáló szövetté alakul, hogy lehet, hogy policisztás veséjű személynek leáll a veséje? Mi köze van ehhez a vesegyűjtőcsatonának? Extrasystole/szívritmuszavar, vitiligo, a túlzott fáradtság lehetséges okai.

További információk:

Barnai Roberto: https://partnerek.biologika.hu
Roberto következő tanfolyama: http://nagytrening.biologika.hu
videói: https://roberto.biologika.tv
- biologika, új medicina tanfolyamok: https://biologikatanfolyam.hu
- a biologika szerv atlasz: https://szervatlasz.hu
- feliratkozás lehetőségek: https://feliratkozas.biologika.hu
- közösség: https://facebook.com/ujmedicina
- media partner: https://biologika.tv

A tartalomból:
Az öt természet törvény rámutat arra, hogy a különböző csíralemez származású szövetek, különbözőképpen működnek. A fájdalomnak a biológiában mindig célja, értelme, rendeltetése van. Belső, középső illetve külső csíralemezt különböztetünk meg. A belső csíralemezből fejlődnek ki a mirigyszövetek. A mirigyszövetek a folyadék felszívását és kiválasztását végzik. A mirigyszövetek nélkül az anyagcsere elképzelhetetlen. Miből ered egy mirigyszövet fájdalma? Miből ered például egy máj-mirigygyulladás fájdalma? Miért érzem én azt, ha nincs ott érzékelő ideg? Hiszen a mirigyszöveteinkben nincsen szenzorikus beidegeződés. Az entodermánál (mirigyszöveteknél), vagyis az agytörzs vezérelte különprogramoknál az agyi góc ödémás feszülése sugározza ki a fájdalmat az adott szervre. A mezodermális különprogramoknál különbséget teszünk a kisagy és a velőállomány vezérelte különprogramok között. A kisagyhoz tartoznak a hártyák. Hashártya, mellhártya, szívburok, a bőr irha része, tejmirigyek valamint az agyhártya. Funkciójuk a védelem. Ezek a szövetek szintén nincsenek beidegeződve érzékelő idegekkel. Vagyis a fájdalmat szintén az agyi góc sugározza a szervre, vagy okozhatja az érintett szerv rész, szövet rész irritációja. Például a súrlódás. Mi a hasi folyadékgyülem oka? A velőállományhoz csapódnak be az önértékelési konfliktusok. Ide tartoznak a módosult kötőszöveteink. Porcok, inak, ínhüvelyek, izmok, csontok. Ide tartozik még a petefészek, here, lép, vesekéreg, mellékvesekéreg. Minél jobban fáj, annál jobban gyógyul. A konfliktus aktív szakaszban ritkán érzékelünk fájdalmat. A megoldás utáni szakaszban az érintett terület jelentősen megduzzadhat. Ugyanakkor a fájdalom mértéke aránytalan lehet az elváltozás nagyságával. Egy kisebb elváltozás okozhat nagyobb fájdalmat. Roberto felhívja a figyelmet a folyadékbevitel fontosságáról, hogyan befolyásolja a folyadékmennyiség a regenerációnkat. Ha ezt tudjuk, kiküszöbölhetőek az ördögi körök kialakulása. A hiedelmeink befolyásolják a valóságunkat és ez a biológiában nagymértékben bemutatkozik. A megoldás utáni szakaszban szinte mindig jelentkezik fájdalom, itt a fájdalom a szövetnek a feszüléséből ered. Itt már vannak szenzorikus beidegeződések. Mi lehet a következménye, ha a fájdalom ellenére mozgatjuk a végtagjainkat? Csonthártya, harántcsíkolt izomszövetek, szívizmok elváltozásáról. Mitől alakul ki a szívmegnagyobbodás? Mitől lesz valakinek sport szíve? Mi okozza a migréneket? Melyik az a jellegzetes fájdalom, melyből tudhatjuk, hogy a vérereink falain van az elváltozás? Mik idézik elő a fejfájást? Mitől alakul ki a cellulitisz vagyis a narancsbőr? Lépről, nyirokerekről, zsírszövetekről, vesefájdalmakról. A petefészekcisztáról bővebben. Az ektodermális szöveteknél, vagyis a kéregállomány vezérelte területeken (laphámszöveteknél) két fajta érzékenység-lefutás lehetséges. Belső bőr szenzorika szerinti laphám elváltozásnál az aktív szakaszban jelentkezik a fájdalom illetve az epileptokrízisben. Kisebb fekélyesedéshez jelentkezhet nagyobb fájdalom. Ezt nevezik túlérzékenységnek. Ilyeneket tapasztalhatunk például a nyelőcsőben, májvezetékben, a hasnyálmirigy-vezetékben, a kopoltyúív-vezetékben. Külső bőr szenzorika szerint működő laphámszöveteknél a konfliktus aktív szakaszban érzéketlenség, majd a megoldást követően túlérzékenység jelentkezik. Pl.: ekcéma. Az érzékenység-lefutás ábrák az 5.1.D. lapon a Szerv Atlaszban. Ektodermális különprogramoknál kivétel a csonthártya különprogramja. A csonthártya tud fantomfájdalmakat létrehozni. Miből tudom eldönteni, hogy a fájdalom csonthártya fájdalom-e?

Loading...

Advertisement
to add this to Watch Later

Add to

Loading playlists...