Shakespeare - LXXV. szonett

http://szerelmesszivek.blogspot.com/

Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
S tavaszi zápor fűszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint a fösvény, kit pénze gondja öt meg.

Csupa fény és boldogság büszke elmém,
Majd fél: az idő ellop, eltemet;
Csak az enyém légy, néha azt szeretném,
Majd hogy a világ lássa kincsemet.

Arcod varázsa csordultig betölt
S egy pillantásodért is sorvadok;
Nincs más, nem is akarok más gyönyört,
Csak amit tőled kaptam s még kapok.

Koldus-szegény királyi gazdagon,
Részeg vagyok és mindig szomjazom.


So are you to my thoughts as food to life,
Or as sweet-season'd showers are to the ground;
And for the peace of you I hold such strife
As 'twixt a miser and his wealth is found;

Now proud as an enjoyer and anon
Doubting the filching age will steal his treasure,
Now counting best to be with you alone,
Then better'd that the world may see my pleasure;

Sometime all full with feasting on your sight
And by and by clean starved for a look;
Possessing or pursuing no delight,
Save what is had or must from you be took.

Thus do I pine and surfeit day by day,
Or gluttoning on all, or all away.

Category:

Entertainment

Tags:

• szerelem
• szerelmesszívek
• vers
• shakespeare
• szerelmes

[pipacs0]

Örökérvényű érzésekről, klasszikus mű és előadás.Köszönöm.M.

[kismadar1950]

Köszönöm Neked! szép!

[pipacs0]

Előadó és vers, csodálatos emléket idéz fel, örülök, hogy itt is hallhattam.

Köszönöm!Maria