Rövid történet : A magyarság tudatában (még ha megtépázva is) a mai napig él a keleti (ázsiai) származás hagyománya. A magyarság eredetével kapcsolatban, a XIX. század dereka óta váltakozó hevességgel dúl a vita a különböző tudományos álláspontok között. Az utóbbi fél évszázadban (különösen a rendszerváltásig), sokszor minden ellenérvet figyelmen kívül hagyva erőltették a magyarság „finn - ugor eredetének kétségbevonhatatlan tanát. A magyarság eredetére vonatkozó régészeti, nyelvészeti, etnográfiai és embertani kutatások azonban jóval árnyaltabb és igen összetett képet rajzolnak ki. Ma már a legtöbb kutató, különösen a régészek és az antropológusok - elfogadja, hogy a honfoglaló magyarság embertani jellege, valamint kultúrája is inkább az iráni és szkíta hagyományokat is őrző, közép ázsiai „törökös népességekkel mutat hasonlóságot. A tudományos kutatások eredményeitől függetlenül (a tudósoktól az egyszerű emberekig) évszázadok óta foglalkoztatja a magyarságot a távoli idők homályába vesző eredetünk kérdése. Ezért érthető, hogy az ősmagyarságra vonatkozó különböző vándorlási és "őshaza - teóriáktól" függetlenül újra és újra felbukkannak a Föld legkülönbözőbb pontjain élő ősi magyarokról szóló híradások, több - kevesebb (általában inkább az utóbbi) igazságtartammal bíró beszámolók. Legtöbb esetben a véletlen hasonlóság fordul elő, mint például népnevünkhöz hasonló csengésű nevek, hasonlóan hangzó törzs elnevezésekkel, stb. illetve az utazót magával ragadó romantikus lelkesedés által felerősített szubjektív élményekről van szó. Az esetek egy részében pedig a nem túl régi időkben a különböző tájakra került magyarság maradványairól beszélhetünk. Természetesen nem kétségbe vonva némelyik híradás jelentőségét. A baskírok, a kazáni tatárok, a közép - ázsiai karakalpakok, a kaukázusi balkárok, krími tatárok eredethagyományai a mai napig szívósan őrzik, hogy egyes nemzetségeik szoros kapcsolatban állnak a magyarsággal. Ezen mondák sok hasonlatosságot mutatnak a legrégibb magyar mondakinccsel. Közös elemük, hogy mindannyian megemlítik, hogy valamikor régen a nyugatra költözött "madjarok" vagy "madijarok" népének baskír földön maradt törzseitől származnak. Több török népcsoport, mint például az özbegek, a kirgizek, a türkmenek, az anatóliai törökök, stb. a magyarokat testvéreiknek tartják, illetőleg legközelebbi rokonaik közé számítják. A kazak törzsek egy része nemcsak a magyarországi kunoknak, hanem a magyarságnak is közeli rokonai. A mai Kazak Köztársaság és Üzbekisztán történelmi elõdeinek számító kazak és üzbég kánságokat 92 törzs alapította a XV - XVI. században. Ezek egyike a középkori krónikák feljegyzései szerint a magyar törzs volt.
A keleten maradt magyarok keresése már a X. században elkezdődött és két népcsoport hosszú időn keresztül tarthatott fenn kapcsolatot egymással. VII. Bíborbanszületett Konstantin említi, hogy Tormás, Árpád fejedelem dédunokája közli vele, hogy "...küldöttjeik mind mostanáig meg - meglátogatják a keleti türköket". A X. századi török volgai bolgárok kereskedőcsoportjai folyamatosan közöltek híreket Belső - Ázsiából. A XI. században a Kazár Birodalom területére költözött kunok jó kapcsolatokat tartottak fenn Belső - Ázsiával. Julianus barát 1235/36 - os útja alkalmából a keleten maradt magyarok keresése közben sok információt szerzett Belső - Ázsiáról.
Bővebben itt :
http://www.kurultaj.hu/
A Duna TV, Vannak vidékek című műsora a 2008 - as Kurultajon járt.
A műsor második része.
Loading...
istennek tetszo!!
ZsoltTheHun 1 year ago