Afrika egymástól nagyon eltérő valóságok összessége vallási szempontból is. Ezért az afrikai kontinens egy fontos laboratóriuma a muzulmánokkal való párbeszédnek - állapította meg Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke. A párbeszédnek azonban az együttélésre kell alapulnia.
"Nagy a változatosság és világos, hogy az iszlámot eltérő módon élik meg országoktól függően. Összességében azonban azt lehet mondani, hogy mindennek ellenére a párbeszéd valós. Az iszlám végülis toleráns egy-két kivételtől eltekintve, mint pl. Nigéria."
A katolikus hit kapcsán a szinódus kiemelte az első naptól fogva a keresztény közösségek erős növekedését. Tauran bíboros az afrikaiak természetes vallásosságában határozta meg ennek a vitalitásnak az okait.
"Az afrikaiak rendelkeznek egyfajta természetes vallásossággal.Nem szabad elfelejteni, hogy amikor megérkeztek a keresztények, majd később a muzulmánok olyan népeket találtak Afrikában, amelyek hittek egy természetfeletti lényben az afrikai hagyományos vallások alapján. Tehát eleve kedvező területet találtak... a misszionáriusok nem Istent, hanem Jézus Krisztust hozták Afrikába."
A hit fokozatosan terjed egész Afrikában, a helyi kultúrákba is behatolva. Az inkulturáció spontán módon halad, mondta a francia bíboros.
"Úgy gondolom, hogy még sok lépést kell megtenni, de amikor a liturgiákra tekintünk Afrikában, akkor látjuk, hogy jelentős haladás történt. Különösen ha a körmenetekre, az énekekre gondolunk ... lassan elérkezünk egy afrikai kereszténységhez, amely nyitott az egyetemes egyházra és minden szempontból tiszteletre méltó."
All Comments