Vágyódik a lénye.
Én vágyom az övét.
Kába lámpám fénye,
Ablakomon sötét.
Talán jobb lenne már
Takaróban úszni,
Nem, mint szürke szamár
Ködkocsikat húzni.
Karaktert kódolok
Gyorsan még a gépbe,
Ezekkel hódolok
Hidakat a térbe.
Csörömpölő szavak
Gondolatom nyitják,
Végtagjaim lomhák
Mint omló kősziklák.
Ez vagyok most. Márvány,
Szív nélküli, árva,
Mert lényegem Nálad
Lényegedbe zárva.
Link to this comment:
All Comments (0)