Teleki-Wattay Kastélyszálló

A Pilis kapujának is nevezett Pomáz Budapesttõl 4 km-re, Budakalász és Szentendre szomszédságában, a Duna-kanyar hegyei közé benyúló völgyben települt meg. Pomázról kis hegyipatak mentén kanyarog az út át a Pilis-hegységen, fel a szakrális Dobogókõre, a szemlélõben a Brassó-Pojánára kapaszkodó út szépségét villantva-sajdítva fel. A település környéke a rómaiak elõtti évezredekben is lakott terület volt, a kor emlékei közül pénzek, feliratos kövek és egy kõszarkofág maradt fenn. Az Árpád-kori falu és környezete a XII. század végén a dömösi apátsághoz tartozott, késõbb török fennhatóság alá került, de a XVI. századi nagy járvány idején a lakosság zöme „kugában, azaz pestisben kihalt, részben elköltözött. Több mint száz év után a Szentendrei-sziget déli csücskében lévõ Bolgár nevû falu földesura, Bornemissza Bolgár Pál az ország keresztény kézen maradt részének nádorától megvásárolta a Pomáz-pusztát, és idetelepítette a Bácskában már korábban vásárolt falvainak szerb lakosságát. (Igazi látványosság a szerb templom a rokokó stílusú ikonosztázával és a gótizáló szerb kereszt.) Késõbb több hullámban németek és szlovákok érkeztek ide, de a XX. század fordulója után jelentõs mértékben nõtt a betelepülõ magyarok száma is. (A II. világháború után innen is sok német anyanyelvû polgárt telepítettek ki.) A XVII. század elején Pilis vármegye életében jelentõs szerepet játszó (mivel mind a két fél, a keresztény és a török elismerte) Bornemissza család leszármazottja a Wattay család. õk építették a grófi kastélyt a két templom feletti dombon 1773-ban, barokk stílusban. A földszintes, árkádos, manzárdtetõs épület oromzatán a rokokó kõfaragvány a kastély építõjének címerét mutatja. Az épület méreteire jellemzõ, hogy kétszintes pincéje lovas kocsival is járható. Kétszáz év múlva a Teleki család megvásárolta, és eklektikus stílusban átépítette. A kastélynak olyan hírességek voltak a vendégei, mint Pálóczi-Horváth Ádám, Erdélyi János vagy Vachot Sándor. A hagyomány szerint a reformkori tudós, a Magyar Tudományos Akadémia elsõ elnöke, Teleki József itt írta A Hunyadiak kora címû tanulmányát és egyéb történelmi munkáit. Az épületet a grófi család az I. világháború után hadiárvaház céljára felajánlotta. Így lett elõbb árvaház, majd gyermekvédelmi intézmény. A 2004 és 2007 között felújított, 2 hektáros barokk park közepén álló épület, szállási és étkezési szolgáltatásokat is nyújtó, bentlakásos rendezvényközpontként és zenemûvészeti szakmai bázisként mûködik. A Magyar Kóruskastély a továbbképzések, kurzusok, edzõtáborok és hangversenyek szervezése mellett más szakterületeken szervezett mûhelyfoglalkozásokra, elõadásokra, kiállításokra és találkozókra is kiváló helyszín.

Category:

Entertainment

Tags:

• chastle
• hungary chastle
• tourism