Split_2010 július.wmv

A település őse az egykori görög kolónia, Aszphalatosz volt. A római provinciaszékhely, Salona közelsége miatt nem volt jelentős adriai város. Aszphalatosz (Spalato) nagyságát egy uralkodása után visszavonult császárnak, Diocletianusnak (Kr.u. 284-305) köszönheti. A katonacsászár fájdalmait enyhítette a helyi gyógyforrásokban. A nyugalomba vonult Diocletianus innen szemlélte a három társcsászár műtődését. A méreteivel ma is lenyűgöző, császári rezidenciában nemcsak a hátralevő éveit szándékozta eltölteni, hanem sírhelyről, mauzóleumról is gondoskodott. Palotáját görög építészek terve alapján a tenger partján épült. Diocletianus halála után, a leszármazottjai már csak átmeneti szállásnak használták az épületet. A gazda nélküli palota, amely pusztulásnak indult, csak a VII. században népesült be újra, amikor az avarok által feldúlt Salona lakói menekültek ide. A középkor kezdetén a császári palota falain belül épülő házakból alakult ki Split városmagja.

Spalato bizánci uralmát követően a horvát törzsek fennhatósága alá tartozott a terület. A város fejlődését a velenceiekkel és Trogirral viselt háborúk, valamint a tatárjárás hátráltatta. 1420-ban Split közel 400 évre Velence uralma alá került. Miután a közeli Klis vára 1536-ban török kézre került állandósultak az Oszmán Birodalom elleni háborúk. 1806 és 1813 közötti rövid francia uralma után osztrák tartomány volt Split 1918-ig. A Monarchia felbomlásával előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháborúban 1941-től 1943-ig tartott az olasz megszállás. 1979-ben az UNESCO Split belvárosát a világörökség részévé nyilvánította.

Split látnivalói közül a legjelentősebb a Diocletianus-palota. A 175-215 méter széles, 181 méter hosszú, 16-23 méter magas épületnek falai 2 méter vastag falai és 16 tornya van.
Négy díszes, egyedi bejárata a Porta Ferra (Vas Kapu), a Porta Argenta (Ezüst Kapu), a Porta Porta Aena (Bronz Kapu) és a Porta Auera (Arany Kapu). A lenyűgöző építészeti együttest ívekkel egymáshoz kapcsolódó korinthoszi oszlopsorok, díszes belső palotaudvar jellemzi.

Diocletianus császár mauzóleuma ma dóm. A dóm melletti harangtorony építését Mária, V. István magyar király lánya kezdeményezte, majd Károly Róbert királyunk felesége, Erzsébet folytatta, az elpusztult Salona város köveinek felhasználásával. A domborművek magyar királyokat és családtagjaikat ábrázolják. Amikor velencei uralom alá került a város, akkor a velenceiek igyekeztek minden múltbéli nyomot eltüntetni a városból, a harangtorony szoborcsonkításai meglátszanak.

A dóm főkapuja feletti timpanon párkányzata is magyar vonatkozású emléket rejt. A kis kőkoporsó IV. Béla király két lányának, a tatárok elől való menekülés idején, Klissza (Klis) várában elhunyt Katalin és Margit királylányok földi maradványait zárja magába. A velenceiek természetesen ezt is el akarták pusztítani, de a splitiek Szent Márk oroszlánját helyezték eléjük. A dóm boltozatát nagy vörös gránitoszlopok díszítik. A főkapu faragványait Buvina, dalmát mester készítette a XIII. században.

Category:

Travel & Events

Tags:

• croatia
• travell
• photos
• slideshow