"A fényes nap immár elnyugodott.
A föld szintén sötétbe maradott.
Nappali fény éjjelre változott,
fáradtaknak nyugodalmat hozott.
Minden állat megy nyugodalomra,
Az Istentől kirendelt álomra,
De én Uram úgy megyek ágyamba,
Mintha mennék gyászos koporsómba.
Midőn ágynak adom a testemet
Deszka közé zárhatom éltemet.
Hosszas álom érheti szememet,
A kakasszó hozhatja végemet.
Vessünk számot hát édes Istenem,
Hogy lelkemet ne kelljen féltenem,
Hogy lehessen bátrabban szólanom
Midőn meg kell előtted állanom.
Színed előtt minden nap elesem,
De te lettél atyádnál kezesebb!
De meg bocsáss, mert szívemből szánom,
Könnyek miatt szememben nincs álom.
Az ágyamban zokogva kötözöm.
Bánkosomat könnyemmel öntözöm.
Ha meg tartasz holnapi napodra,
Nem fordítom azt megbántásodra!"
Kedves Segizus!
Büszkék lehetnek a Gajdos tagjai, hogy daluk majd ilyen személyes, szomorú és szép alkalomból felcsendül majd!
Örülök, hogy tetszett ez a dal! Nagyon sok sikert kívánok az előadáshoz!
arsinoe841 5 months ago
Kedves Gréti!
Nagyon szívesen! Ha lesz egy kis időm, majd teszek fel még! :)
arsinoe841 1 year ago