helló/ hi
I welcome all kind visitors who my side looks at it, writes a comment possibly and vote for my favourite videos!
I say thank you for it nicely my greeting, peace and love zoli

http://www.panoramio.com/us...
http://www.myheritage.hu/si...
http://www.gugel.pontmost.com/

Wass Albert Honvágy

Susog az erdő, szállnak a szelek,
a szelek szárnyán vándor fellegek,
keletnek szállnak, hazafelé
.....székelyföld felé
Valahol messze áll egy kicsi ház.
Csöndjére öreg diófa vigyáz.
Küszöbe vásott, födele vén
úgy vágyom vissza én
Ó régi otthon, fáj a szívem érted
ó régi otthon, látlak-e még téged?
Ha rád gondolok, úgy gyötör a vágy.
Olyan vagyok, mint parttól tépett csonak,
bús őszi lomb, kit vak szelek sodornak,
mint fészket vesztett bánatos madár.
Úgy fáj, ha rád gondolok, úgy fáj
Úgy fáj
Kicsiny fiacskám, jól figyelj ide:
elszállunk most a széllel messzire!
Távol mezőkön, régi rónán
valaki vár reám
Vadszőlős tornác, gémeskút akác!
Lágy esti fényben árva kicsi ház!
Rozoga padján bús egyedül
egy öregasszony ül
Ó régi otthon, fáj a szívem érted
ó régi otthon, látlak-e még téged?
Ha rád gondolok, úgy gyötör a vágy.
Olyan vagyok, mint parttól tépett csónak,
bús őszi lomb, kit vak szelek sodornak,
mint fészket vesztett bánatos madár.

Dalol a honvágy

Szeretnék szántani,
hat ökröt hajtani,
régi eke szarvát
kezemben tartani.
Harmatos hajnalon
régi útat járni.
Régi erdõszélen
virágot csodálni.
Szeretnék még egyszer
tavaszbúzát vetni!
jó fekete földet
a kezembe venni.
Beszívni illatát
frissen kaszált fûnek,
mialatt a réten
tücskök hegedülnek...!
Látni, még csak egyszer,
a leszálló estét.
Villanó szárnyával
az érkezõ fecskét.
Keleti ég alján
ahogy gyúl a csillag,
békés tájak fölé
békességet ringat...
Istenem, add hogy még
egyszer haza menjek!
Régi hegyeimen
új bort szüreteljek!
Fáj a bujdosás már.
Csupa fáj az élet.
Elvész idegenben
erdélyi cseléded.
Régi hegyeimen
lábujjhegyen járnék.
Jó volna a napfény!
Szép volna az árnyék!
Szép volna, jó volna!
Hallgass meg, Úristen!
Hisz más kívánságom
e világon nincsen:
Szeretnék szántani!
Hat ökröt hajtani!
Régi ekém szarvát
még egyszer...
még egyszer
kezemben tartani!

Kivándorlók dala

Bús vállunkon nyûtt tarisznya,
nyûtt lábunkon ócska csizma,
fel is út, le is út,
idegenbe visz az út.
Fáj szívünkben régi emlék,
bizony pajtás, haza mennénk,
de nincs hova: nincs hazánk
se otthonunk, se anyánk.
Idegenbõl idegenbe,
munkahelyrõl munkahelyre
visz az idõ, visz a szél,
gonosz idõ, gonosz szél.
Gép dübörög, fejsze csattan,
otthon járunk gondolatban
s míg hordjuk a szolga-súlyt
fáj az élet, fáj a múlt.
De majd egyszer üt az óra
s fölszállunk egy víg hajóra,
hohahó, szép hajó!
Vitorlája, mint a hó!
S nyûtt szívével halál szárnyán
hazatér a bujdosó.

Intelem

A félvilágot is befuthatod,
más ember földjén, testvértelen leszel,
s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot,
ha nemzetedről megfeledkezel!

Te bús magyar, kit száműzött hazád
s idegen zsarnok lakja otthonod:
bús sorsodért ne vádold nemzeted,
kit úgy tűnik, Isten is otthagyott.

A látszat csal. Isten ma is a régi.
Te hagytad őt el, te és a többiek,
s amíg vissza nem zarándokoltok Hozzá,
s a múlt hibáit le ne törölitek:

Magyar földön nem lesz új Magyarország,
gaz és szemét nem terem nemzetet!
S a gyűlöletet nem mossa le semmi,
csak az összetartó igaz szeretet!