Gyerekek, egy biztos! Van nekünk egy Gombos Miklós nevű aranykoszorús harangöntő mesterünk, akinek a családja és elődei (Szlezák László, Gombos Lajos) immáron több mint 100 éve foglalkoznak harangöntéssel Magyarországon kiváló minőségben! A Szent István bazilika, és a Mátyás templom német harangjai után most már őszintén remélem, hogy az esztergomi Bazilika háborúban elpusztított harangjait magyar harangöntő fogja pótolni magyar harangokkal, magyar munkahelyeket támogatva stb.
Érdekes, pont a globalizáció korában szűkül egyre a magyar piac és nem olyan erős hogy nemhogy kiszorítsa a külföldieket, de még a magyart sem fedi le sokszor mennyiségileg vagy minőségileg, bár bízom az erősödésben és remélem harangok terén is átgondolják a háború előtti-utáni helyzetet technikailag és gazdaságilag is.
A ritka szakmák kismértékben, de keresettek (ezért van kevés belőlük) az egyetlen mód, hogy tönkremenjenek, ha a minőségben valamit elrontanak és nincs megrendelő.
Egy speciális, kis szakmában egy országban olyan kevés a kereslet, hogy a mesterek nem mozoghatnak kizárólag országhatárokon belül. A válság a keresletben ugyan megmutatkozik, ezért fontos, hogy a szűkösebb helyzetű vevők minél kisebb ráfordítással minél hosszabb távon működő termékeket kapjanak, azaz jó minőségű és ha van valami, az a harang, ami hosszútávon kifizetődő kell legyen.
Rudolf Perner Európa kontár harangöntője, aki a szemeteit most Magyarországra önti. Állításom igazát az idő kezdi beigazolni. Örülnék, ha a magyar egyházak (amennyiben tényleg magyarok) megfontolnák ezt az esetet, és nem adnának ennek az öntelt barbárnak több munkát, főleg nem áthangolást.
@kovacsreni1 a pályázat nyílt volt, a követelmény pedig az volt, hogy a harangtornyokra vonatkozó DIN statikai szabványt, a hangminőségre vonatkozó szintén nemzetközi követelményrendszert, a Limburgi Irányvonalakat a szállító teljesítse.
@chersounder Kétség se fér hozzá, hogy minden szabálynak minden megfelelt, de a tényeken nem változtat semmi. Ez az ország a magyaroké volt, most a magyaroké és a miénk is lesz, mi magyarok nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk.
megértem az elképzelését, de az utolsó mondatát nem értem pontosan. a magyar ipar valóban kiszorul a piacról, de a harangöntés és az egyházművészet többi ága sosem mozgott országhatárokon belül a történelem során, ahogy a templombelsők elemeinek alkotói többségben hazánkban sem magyarok. Így a globalizáció és a válság nem értelmezhető pl. a harangöntésben, ez mindig nemzetközi szakma volt és ma is az, ahol egymással versenyeznek már évszázadok óta a művészek/mesterek.
@chersounder A legtöbb egyházi /alkotás külföldi? Ezt komolyan mondja? Egy olyan templomnál, amelyet Schulek Frigyes tervezett (épített át), Székely Bertalan és Lotz Károly festették, Zsolnay cserép fedi, és benne Rieger Ottó orgonája szól és mindamellett, hogy ízig-vérig magyar turisták százezrei csodálkoznak benne? A harangöntő megítélése nyilván szubjektív, majd az idő beigazolja - hamár a fülünk nem egyezik - fölösleges erről vitatkozni, de a harangöntészetben igenis létezik globalizáció!
@kovacsreni1 a barokk templomokban túlnyomórészt ökölszabályként érvényesül, a többiben valóban kevésbé, de sok magyar mögött külföldi tanulmányút áll,akár Angstert, akár Riegert vizsgáljuk, és a mai piacon ezt hiányolom, hogy már nem mennek eszmecserére az egyházművészek, akár a harangöntők sem, pedig sokkal szárnyalóbb volt amíg nyitottabbak voltak, például Olmützben a nagyharang magyar alkotás, vagy a számos Rieger orgona külföldön, ha nem is globalizációnak nevezzük, a piac nyíltabb volt.
Köszönjük Rudolf Perner német harangöntőnek, hogy a 32 métermázsás Borrómei Szent Károly harangunkat az áthangolás által tönkretette, esztétikailag megcsúfította, az átszereléssel pedig használhatatlanná tette, és most mindezt a hibát Walser Ferenc harangöntő nyakába varrja.
@MegaAmarillis Örülök, hogy sikerült élményt adnom!....bár esetenként sok a "nézőtéri" áthallás....a torony pedig igen "mozgékony", mivel állvány nélkül erősen a homlokomhoz szorítva készült a felvétel...de a harangok szavát szerencsére nem befolyásolta.
@Cattlandia Kívánságod én is csak megerősíteni tudom!...örülök, hogy hallottad a szép hangjukat!... én többször megkocogtattam amikor még a földön tartózkodtak, akkor is szépen csengett.
Gyerekek, egy biztos! Van nekünk egy Gombos Miklós nevű aranykoszorús harangöntő mesterünk, akinek a családja és elődei (Szlezák László, Gombos Lajos) immáron több mint 100 éve foglalkoznak harangöntéssel Magyarországon kiváló minőségben! A Szent István bazilika, és a Mátyás templom német harangjai után most már őszintén remélem, hogy az esztergomi Bazilika háborúban elpusztított harangjait magyar harangöntő fogja pótolni magyar harangokkal, magyar munkahelyeket támogatva stb.
MrTomika23 2 months ago
Érdekes, pont a globalizáció korában szűkül egyre a magyar piac és nem olyan erős hogy nemhogy kiszorítsa a külföldieket, de még a magyart sem fedi le sokszor mennyiségileg vagy minőségileg, bár bízom az erősödésben és remélem harangok terén is átgondolják a háború előtti-utáni helyzetet technikailag és gazdaságilag is.
chersounder 5 months ago
A ritka szakmák kismértékben, de keresettek (ezért van kevés belőlük) az egyetlen mód, hogy tönkremenjenek, ha a minőségben valamit elrontanak és nincs megrendelő.
chersounder 5 months ago
Egy speciális, kis szakmában egy országban olyan kevés a kereslet, hogy a mesterek nem mozoghatnak kizárólag országhatárokon belül. A válság a keresletben ugyan megmutatkozik, ezért fontos, hogy a szűkösebb helyzetű vevők minél kisebb ráfordítással minél hosszabb távon működő termékeket kapjanak, azaz jó minőségű és ha van valami, az a harang, ami hosszútávon kifizetődő kell legyen.
chersounder 5 months ago
Rudolf Perner Európa kontár harangöntője, aki a szemeteit most Magyarországra önti. Állításom igazát az idő kezdi beigazolni. Örülnék, ha a magyar egyházak (amennyiben tényleg magyarok) megfontolnák ezt az esetet, és nem adnának ennek az öntelt barbárnak több munkát, főleg nem áthangolást.
kovacsreni1 9 months ago
@kovacsreni1 a pályázat nyílt volt, a követelmény pedig az volt, hogy a harangtornyokra vonatkozó DIN statikai szabványt, a hangminőségre vonatkozó szintén nemzetközi követelményrendszert, a Limburgi Irányvonalakat a szállító teljesítse.
chersounder 5 months ago
@chersounder Kétség se fér hozzá, hogy minden szabálynak minden megfelelt, de a tényeken nem változtat semmi. Ez az ország a magyaroké volt, most a magyaroké és a miénk is lesz, mi magyarok nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk.
kovacsreni1 5 months ago
@kovacsreni1
megértem az elképzelését, de az utolsó mondatát nem értem pontosan. a magyar ipar valóban kiszorul a piacról, de a harangöntés és az egyházművészet többi ága sosem mozgott országhatárokon belül a történelem során, ahogy a templombelsők elemeinek alkotói többségben hazánkban sem magyarok. Így a globalizáció és a válság nem értelmezhető pl. a harangöntésben, ez mindig nemzetközi szakma volt és ma is az, ahol egymással versenyeznek már évszázadok óta a művészek/mesterek.
chersounder 5 months ago
@chersounder A legtöbb egyházi /alkotás külföldi? Ezt komolyan mondja? Egy olyan templomnál, amelyet Schulek Frigyes tervezett (épített át), Székely Bertalan és Lotz Károly festették, Zsolnay cserép fedi, és benne Rieger Ottó orgonája szól és mindamellett, hogy ízig-vérig magyar turisták százezrei csodálkoznak benne? A harangöntő megítélése nyilván szubjektív, majd az idő beigazolja - hamár a fülünk nem egyezik - fölösleges erről vitatkozni, de a harangöntészetben igenis létezik globalizáció!
kovacsreni1 5 months ago
@kovacsreni1 a barokk templomokban túlnyomórészt ökölszabályként érvényesül, a többiben valóban kevésbé, de sok magyar mögött külföldi tanulmányút áll,akár Angstert, akár Riegert vizsgáljuk, és a mai piacon ezt hiányolom, hogy már nem mennek eszmecserére az egyházművészek, akár a harangöntők sem, pedig sokkal szárnyalóbb volt amíg nyitottabbak voltak, például Olmützben a nagyharang magyar alkotás, vagy a számos Rieger orgona külföldön, ha nem is globalizációnak nevezzük, a piac nyíltabb volt.
chersounder 5 months ago
Köszönjük Rudolf Perner német harangöntőnek, hogy a 32 métermázsás Borrómei Szent Károly harangunkat az áthangolás által tönkretette, esztétikailag megcsúfította, az átszereléssel pedig használhatatlanná tette, és most mindezt a hibát Walser Ferenc harangöntő nyakába varrja.
kovacsreni1 9 months ago
Nagyon köszönjük ezt a szép felvételt, óriási élmény volt a koncerttel együtt.
MegaAmarillis 10 months ago
@MegaAmarillis Örülök, hogy sikerült élményt adnom!....bár esetenként sok a "nézőtéri" áthallás....a torony pedig igen "mozgékony", mivel állvány nélkül erősen a homlokomhoz szorítva készült a felvétel...de a harangok szavát szerencsére nem befolyásolta.
annaschwelung1 10 months ago
Örvendeztesse meg nagyon sokáig a várba látogatókat a harangok hangja.
Cattlandia 10 months ago
@Cattlandia Kívánságod én is csak megerősíteni tudom!...örülök, hogy hallottad a szép hangjukat!... én többször megkocogtattam amikor még a földön tartózkodtak, akkor is szépen csengett.
annaschwelung1 10 months ago