@milkapista El is olvastam és ugyanazt tudom mondani ez csak egy béna elmélet nem több mert:Absolut ténynek veszi az 51tona 14C állandót a földön x ezer urambocsá millió évvel ezelőtt (bár írja is a végén hogy60e év a max meghatározás) de csak azt lehet tudni hogy ma 51t vagy azt kéne tudniuk mikor került egyensúlyba a folyamat és hogyan alakult a telítődés előtte persze lehet erre is függvényt gyártani de ahoz már annyi adat kéne pl hogyan alakult ki a légkör ami további kérdéseket vet föl
@milkapista szószó az elmélet alapjai a FELTÉTELEZETT ÁLLANDÓK és ilyen formán használhatatlan. Egyébként van benne egy érdekes mondat ami már az elején komolytalanná teszi csak figyelni kell :"és a Föld korához képest a radiokarbon felezési ideje rövid, " Ezt meg honnan tudja a kedves nóbel díjjas tudós? Biztos leszólt neki a föld teremtője:) A leírás további nagy része erdőbe vezetés tudományos rizsa és a figyelem elterelése a logikai összefüggések meglátásától.
@caprine888 Mea culpa. Előbb azt kellett volna megmutatnom, mi is az a kormeghatározás (relatív és abszolút). Erre egy jó kis anyagot találsz, ha beütöd, hogy "földtani alapok 7. földtani idő". Ha ezzel megvagy már elmélyedhetsz az abszolút kormeghatározás rejtelmeiben, ha beütöd, hogy "bme völgyesi kormeghatározás". Mindkét esetben rögtön az elsőt nyisd meg. Vannak feltételei annak, mikor lehet abszolút kormeghatározást alkalmazni, a C14 pedig ezen belül egy módszer (rövidtávra alkalmazható).
A C14 esetében pedig vannak további kritériumok, amik mind-mind a pontosságát rontják. Ha a lehető legpontosabb eredményt akarod megkapni érdemes a relatív és az abszolút kormeghatározást is elvégezni. Tényleg csak röviden: a relatív kormeghatározás a rétegek egymáshoz képest való elhelyezkedéséből von le következtetéseket. Melyik az idősebb, melyik a fiatalabb. ehhez abszolút számokat rendelni elég nehéz (nem lehetetlen, de nyilván csak közelítő érték lehet).
Az abszolút kormeghatározás pedig az ásványokban jelenlévő bizonyos izotópok és azok bomlástermékeinek az arányát vizsgálja. A kulcs a bomlásállandó meghatározása. Ha ez megvan onnantól gyerekjáték (amennyiben a kritériumok teljesülnek, amik mind fel vannak sorolva az írásokban, amiket mutattam) kiszámolni a minta kikristályosodásának korát (mert ha időközben átkristályosodik, akkor az eredeti kristályosodás időpontját nem tudjuk már megadni). Asszem ennyi, sok sikert :)
@milkapista kicsit off Megnéztem . Csak 1 bajom van ezekkel a módszerekkel : azon feltételezésen alapulnak h a föld egyfajta csillagászati evolúció során alakult ki és lehült és akkor elkezdtek bomlani ezek az elemek meg átalakultak más elemekké stb csak az h tudod elemek tulajdonságait az semmit nem segít mivel azt csak feltételezed h nem már az átalakult elemet rakta oda "valaki" vagy a félig lebomlottat (írja is pl nem lehet tudni nem e egy meteoritból származik az az elem tehát nem földi idő
Ez nagyon hosszú lenne itt. Nem engedte a linket, úgyhogy azt javaslom írd be gugliba, hogy "radiokarbon fizikai szemle molnár" és az első helyen szereplőt nyisd meg.
folyt.: De vannak ennél bonyolultabb ellenőrzési lehetőségek is, amibe most inkább nem mennék bele.
Tehát Illig ha azt mondja, hogy a csillagászok tudják, hogy hiányzik, akkor egész egyszerűen hazudik.
Józan ésszel belegondolva hülyeség és kivitelezhetetlen + értelmetlen lenne az egész, nem érné meg a haszon a befektetett irtózatos energiát még akkor sem ha lett volna ehhez hatalmuk (de nem volt). Persze mondom fölösleges mindenféle elméletgyártás, hisz a csillagászati érvek mindent eldöntenek
Szóval ha van egy adatunk bármikorról, akkor az eltérés alapján meg tudjuk állapítani mennyi idő telt el az észlelés óta. Hipparkhosztól vannak ilyen adataink, így az azóta bekövetkezett 30°-os változásból könnyen kiszámítható, hogy valóban annyi idő telt el, amennyi a naptárunk szerint el kellett, hogy teljen, tehát nincs eltérés a használt naptár és a valóság között, magyarul nincs elcsalt 297 év (hisz akkor több, mint 4°-kal kisebb lenne ez az eltérés).
@milkapista Egy számítás valóban nem hazudik így két választásunk lehet 1.elvégezzük magunk otthon a csillagászati méréseket és örülünk a kapott eredménynek 2.elhisszük a bércsillagász mérnöknek hogy ő megmérte a szögeket és tényleg annyi a naptár. Ha csak azt vesszük alapul hogy aNASA működése során zsinórban állít olyan tényszerű adatokat amiket egy év múlva maga cáfol meg és hogy ők csak saccoltak ,nem tudom kiknek lehet elhinni hogy ők a szín igazat mondják csupa önzetlenül a világ érdekében
@caprine888 Ezeket a változásokat már igen egyszerű eszközökkel lehet érzékelni. ezek már a középkorban, vagy az ókorban is rendelkezésünkre álltak. Hipparkhosz is meg tudta figyelni, hogy az ő mérései és a régebbi táblázatok adatai eltérnek. tehát nincs szükség a NASA-ra, hogy megmérhessük ezeket, már több száz, ezer évvel a NASA előtt is méricskéltünk. Tehát lét lehetőség van: 1. vagy mindenki hazudik aki a történelem során ilyen mérést végzett Folyt. köv.
Ez elkepeszto. XY felelossege megallapitani kulonbozo stilusjegyek alapjan, hogy mi hamis. Erre egyszeru valasz van. C14 vizsgalat elvegzese minden dokumentumon. Megcsinaltak? Nem? Akkor mirol beszelunk?
De bazmeg nem az a kerdes, hogy hogyan. Hanem az, hogy a dokumentumok hamisitvanyok-e, per pillanat mennyi hamisitvany, varhato, hogy meg felfedeznek hamisitvanyokat, illetve, hogy van-e regeszeti lelet az emlitett korbol es hogy allapitjak meg hogy a kerdeses idoszakbol valo-e. Az is rohadtul erdekelne, hogy amennyiben ilyen egyertelmu, hogy a csillagaszati torvenyek alapjan nem hianyzik 300 ev, miert mondja Illig, hogy a csillagaszok tudjak, hogy hianyzik.
"Az is rohadtul erdekelne, hogy amennyiben ilyen egyertelmu, hogy a csillagaszati torvenyek alapjan nem hianyzik 300 ev, miert mondja Illig, hogy a csillagaszok tudjak, hogy hianyzik."
Pedig egyszerű. Az egyik (legkönnyebben érthető) érv a precesszióval magyarázható (Hetesi jól elmagyarázta, de írd be gugliba és magad is meglátod miről szól). Évente kb 50''-ot vándorol Ny felé a tavaszpont. Tehát van egy adatunk, ami megadja egy csillag koordinátáit, akkor folyt. köv.
@1felhasznalo1
Jáj (sóhaj)
milkapista 1 year ago
@milkapista El is olvastam és ugyanazt tudom mondani ez csak egy béna elmélet nem több mert:Absolut ténynek veszi az 51tona 14C állandót a földön x ezer urambocsá millió évvel ezelőtt (bár írja is a végén hogy60e év a max meghatározás) de csak azt lehet tudni hogy ma 51t vagy azt kéne tudniuk mikor került egyensúlyba a folyamat és hogyan alakult a telítődés előtte persze lehet erre is függvényt gyártani de ahoz már annyi adat kéne pl hogyan alakult ki a légkör ami további kérdéseket vet föl
caprine888 1 year ago
@milkapista szószó az elmélet alapjai a FELTÉTELEZETT ÁLLANDÓK és ilyen formán használhatatlan. Egyébként van benne egy érdekes mondat ami már az elején komolytalanná teszi csak figyelni kell :"és a Föld korához képest a radiokarbon felezési ideje rövid, " Ezt meg honnan tudja a kedves nóbel díjjas tudós? Biztos leszólt neki a föld teremtője:) A leírás további nagy része erdőbe vezetés tudományos rizsa és a figyelem elterelése a logikai összefüggések meglátásától.
caprine888 1 year ago
@caprine888 Mea culpa. Előbb azt kellett volna megmutatnom, mi is az a kormeghatározás (relatív és abszolút). Erre egy jó kis anyagot találsz, ha beütöd, hogy "földtani alapok 7. földtani idő". Ha ezzel megvagy már elmélyedhetsz az abszolút kormeghatározás rejtelmeiben, ha beütöd, hogy "bme völgyesi kormeghatározás". Mindkét esetben rögtön az elsőt nyisd meg. Vannak feltételei annak, mikor lehet abszolút kormeghatározást alkalmazni, a C14 pedig ezen belül egy módszer (rövidtávra alkalmazható).
milkapista 1 year ago
A C14 esetében pedig vannak további kritériumok, amik mind-mind a pontosságát rontják. Ha a lehető legpontosabb eredményt akarod megkapni érdemes a relatív és az abszolút kormeghatározást is elvégezni. Tényleg csak röviden: a relatív kormeghatározás a rétegek egymáshoz képest való elhelyezkedéséből von le következtetéseket. Melyik az idősebb, melyik a fiatalabb. ehhez abszolút számokat rendelni elég nehéz (nem lehetetlen, de nyilván csak közelítő érték lehet).
milkapista 1 year ago
Az abszolút kormeghatározás pedig az ásványokban jelenlévő bizonyos izotópok és azok bomlástermékeinek az arányát vizsgálja. A kulcs a bomlásállandó meghatározása. Ha ez megvan onnantól gyerekjáték (amennyiben a kritériumok teljesülnek, amik mind fel vannak sorolva az írásokban, amiket mutattam) kiszámolni a minta kikristályosodásának korát (mert ha időközben átkristályosodik, akkor az eredeti kristályosodás időpontját nem tudjuk már megadni). Asszem ennyi, sok sikert :)
milkapista 1 year ago
@milkapista kicsit off Megnéztem . Csak 1 bajom van ezekkel a módszerekkel : azon feltételezésen alapulnak h a föld egyfajta csillagászati evolúció során alakult ki és lehült és akkor elkezdtek bomlani ezek az elemek meg átalakultak más elemekké stb csak az h tudod elemek tulajdonságait az semmit nem segít mivel azt csak feltételezed h nem már az átalakult elemet rakta oda "valaki" vagy a félig lebomlottat (írja is pl nem lehet tudni nem e egy meteoritból származik az az elem tehát nem földi idő
caprine888 1 year ago
This has been flagged as spam show
2. elfogadod és ez esetben nincs miről beszélni tovább: Illig téved
"C14 vizsgálat egy blöff. Gondold végig"
Ez meg természetesen nem ilyen egyszerű :D
Van, amikor használható, de van olyan eset amikor nem és téves eredményt fog adni.
milkapista 1 year ago
@milkapista- mikor használható ezt kifejtenéd bővebben?
caprine888 1 year ago
@caprine888
Ez nagyon hosszú lenne itt. Nem engedte a linket, úgyhogy azt javaslom írd be gugliba, hogy "radiokarbon fizikai szemle molnár" és az első helyen szereplőt nyisd meg.
milkapista 1 year ago
folyt.: De vannak ennél bonyolultabb ellenőrzési lehetőségek is, amibe most inkább nem mennék bele.
Tehát Illig ha azt mondja, hogy a csillagászok tudják, hogy hiányzik, akkor egész egyszerűen hazudik.
Józan ésszel belegondolva hülyeség és kivitelezhetetlen + értelmetlen lenne az egész, nem érné meg a haszon a befektetett irtózatos energiát még akkor sem ha lett volna ehhez hatalmuk (de nem volt). Persze mondom fölösleges mindenféle elméletgyártás, hisz a csillagászati érvek mindent eldöntenek
milkapista 1 year ago
folyt.:
Szóval ha van egy adatunk bármikorról, akkor az eltérés alapján meg tudjuk állapítani mennyi idő telt el az észlelés óta. Hipparkhosztól vannak ilyen adataink, így az azóta bekövetkezett 30°-os változásból könnyen kiszámítható, hogy valóban annyi idő telt el, amennyi a naptárunk szerint el kellett, hogy teljen, tehát nincs eltérés a használt naptár és a valóság között, magyarul nincs elcsalt 297 év (hisz akkor több, mint 4°-kal kisebb lenne ez az eltérés).
folyt. köv.
milkapista 1 year ago
@milkapista Egy számítás valóban nem hazudik így két választásunk lehet 1.elvégezzük magunk otthon a csillagászati méréseket és örülünk a kapott eredménynek 2.elhisszük a bércsillagász mérnöknek hogy ő megmérte a szögeket és tényleg annyi a naptár. Ha csak azt vesszük alapul hogy aNASA működése során zsinórban állít olyan tényszerű adatokat amiket egy év múlva maga cáfol meg és hogy ők csak saccoltak ,nem tudom kiknek lehet elhinni hogy ők a szín igazat mondják csupa önzetlenül a világ érdekében
caprine888 1 year ago
@caprine888 Ezeket a változásokat már igen egyszerű eszközökkel lehet érzékelni. ezek már a középkorban, vagy az ókorban is rendelkezésünkre álltak. Hipparkhosz is meg tudta figyelni, hogy az ő mérései és a régebbi táblázatok adatai eltérnek. tehát nincs szükség a NASA-ra, hogy megmérhessük ezeket, már több száz, ezer évvel a NASA előtt is méricskéltünk. Tehát lét lehetőség van: 1. vagy mindenki hazudik aki a történelem során ilyen mérést végzett Folyt. köv.
milkapista 1 year ago
Ez elkepeszto. XY felelossege megallapitani kulonbozo stilusjegyek alapjan, hogy mi hamis. Erre egyszeru valasz van. C14 vizsgalat elvegzese minden dokumentumon. Megcsinaltak? Nem? Akkor mirol beszelunk?
Bereft008 1 year ago
@Bereft008 C14 vizsgálat egy blöff. Gondold végig
caprine888 1 year ago
De bazmeg nem az a kerdes, hogy hogyan. Hanem az, hogy a dokumentumok hamisitvanyok-e, per pillanat mennyi hamisitvany, varhato, hogy meg felfedeznek hamisitvanyokat, illetve, hogy van-e regeszeti lelet az emlitett korbol es hogy allapitjak meg hogy a kerdeses idoszakbol valo-e. Az is rohadtul erdekelne, hogy amennyiben ilyen egyertelmu, hogy a csillagaszati torvenyek alapjan nem hianyzik 300 ev, miert mondja Illig, hogy a csillagaszok tudjak, hogy hianyzik.
Bereft008 1 year ago
This has been flagged as spam show
@Bereft008
"Az is rohadtul erdekelne, hogy amennyiben ilyen egyertelmu, hogy a csillagaszati torvenyek alapjan nem hianyzik 300 ev, miert mondja Illig, hogy a csillagaszok tudjak, hogy hianyzik."
Pedig egyszerű. Az egyik (legkönnyebben érthető) érv a precesszióval magyarázható (Hetesi jól elmagyarázta, de írd be gugliba és magad is meglátod miről szól). Évente kb 50''-ot vándorol Ny felé a tavaszpont. Tehát van egy adatunk, ami megadja egy csillag koordinátáit, akkor folyt. köv.
milkapista 1 year ago
a kepes kronika nem hazudik!ezek itt seggfejek!
ZsoltTheHun 2 years ago