@noone4772 Persze, ezek relatív fogalmak, olyan körülbelüli útmutatók. De az én szememben ettől nem válnak telkesen haszontalanná. Igen, ezek a buktatók is benne vannak: hamis béke, hamis szabadság... De én ezt sem a 'rendszer' hibájának látom, hanem a 'felhasználók' odafigyelésének, rálátásának hiányát látom benne.
azzal hogy kilépünk a társadalomból, hárítunk is. ez eddig még érthető is, de ha ennyire meg akarnak szabadulni a szenvedéstől, akkor miért sóvárognak az élet iránt? miért nem lesz minden buddhista öngyilkos? azért hogy másoknak elhozza az üzenetet, hangzik sokszor a válasz, meg hogy annyira önzetlen hogy azért inkarnálódik a földre hogy másokat a nirvánához segítsen hozzá. tehát én is akkor lennék a legjobb ember ha másokat öngyilkosságra buzdítanék, mert az élet csak szenvedés.
@noone4772 Az első nemes igazságon kívül, h 'a létezés szenvedésteli', van még másik 3, amik arról szólnak, h ezt mi okozza, h ez a szenvedés megszüntethető és mi ennek az útja. Ha tényleg érdekel a téma, keress arra rá, h "Négy Nemes Igazság".
tudtommal a szenvedés oka a sóvárgás, amivel magunknak vagy másoknak tudunk kárt okozni. ezt megszüntetve a szenvedés is eltűnik. ha nem jól tudom, megjelölsz buddhista forrást erről a "törvényről", valamint azt is hogy az illető aki írta milyen ember volt. ugyanis se buddha se egy kortársa nem írta le buddha gondolatait.
ha eszerint haladunk tovább akkor sóvárgás az is, hogy a létre vágyunk, vagy bármire az életben ezért a jó buddhista nem szexel, és nem is él.
@noone4772 Külön szabályok vonatkoznak a szerzetesekre (ők nem szexelnek) és a világiakra (ők szexelnek). Hogy a buddhista szentiratok (Tipitaka/Tripitaka) valóban a Buddha szavait tartalmazzák-e, valószínűleg soha nem fog kiderülni. A buddhisták mindenesetre ekként tisztelik ezeket a szövegeket. A hagyomány úgy tartja, hogy Ánanda, Buddha unokatestvére, egyik kedvenc tanítványa és állandó kísérője jegyezte meg a Buddha szavait, ezért kezdődik minden szutta így: 'Így hallottam.'
@noone4772 A magyardhammatube csatornán (a fenti magyardhammatube linkre kattintva), az ott található webhelyen. (Nem lehet linkelni kommentben, úgy tűnik.)
@magyardhammatube köszönöm, így legalább idézhetek is. "a szenvedés okának nemes igazsága, szerzetesek: az ok a Szomj" eddig világos. "Ez [a szomj] a következő: gyönyörök szomja, lét szomja, birtok szomja." gondolom ez is. "És ez a szenvedés megszüntetésének nemes igazsága, szerzetesek: a szomjnak teljes vágytalanság révén történő megszüntetése, elvetése, feladása, elhagyása, elutasítása." és ez is.
ebből következik, hogy jó buddhista nem örül semminek, nem él és nem birtokol.
@noone4772 A 'létezés szomja' az lenne, hogy legyek ez, ne legyek az, legyek ilyen, ne legyek olyan. Vagy más legyen ilyen vagy olyan. Szóval, a valamiként/valakiként létezés. Ebből elég sok szenvedés származik (miért nem vagyok vonzóbb, a másik miért ilyen tapló, bárcsak ne lennék ekkora lúzer stb.). Talán az is érdekes, h a 'szenvedés' az elégedetlenséget jelenti itt, és a sóvárgást azért érdemes felszámolni, mert akkor az ember elégedett lesz azzal, ami van: ami körülveszi, amilyen ő maga.
@magyardhammatube ebben az értelemben meg a buddhista létezésének szomja hogy jó buddhista akar lenni, és nem önmaga :)
valamint az ezekből jövő korlátozások is mind csak szenvedések. nem szabad ezt vagy azt mert szenvedés, ezért inkább szenvedek, hogy jó buddhista legyek. ennek semmi értelme.
ráadásul tudtommal (ez derül ki a szövegből) buddha csupán a szélsőségek közti középútról beszél, ami így nincs szinkronban a további szabályokkal. (és megint további magyarázatokra szolgál).
@noone4772 Nem, olyan nincs benne, h 'inkább szenvedek, h jó buddhista legyek', a cél éppen a szenvedés felszámolása a tudat elnyugtatásával, az ártalmatlan és ezért a 'lelki békét' nem zavaró életmóddal, a dolgokra rálátással. Én a Buddha tanítását elég egységes rendszernek látom, és azt is gondolom, h a Négy Nemes Igazság és benne a Nemes 8rétű Ösvény kerek egészet alkot, kölcsönösen utal egymásra. Lehet még cizellálni :), persze, de a tanításoknak ezt a részét pont nem szokás túlmagyarázni.
@matheroni nagyjából értem miről beszélsz, csak ha van egy célom (vágyam) a szenvedés felszámolására, akkor megint szenvedésen kell keresztülmennem. :) szerintem itt valami olyasmiről van szó mint az erőlködés nélküli működés a taoizmusban, csak ha valaki azt állítja hogy a vágyak szenvedést okoznak, nem lehet semmilyen cselekedetet sem szenvedés nélkül végrehajtani. ha meg csak bizonyos vágyak, miért pont azok?
@noone4772 Azon múlik, h a szándék milyen kategóriába esik: a nyugalom, ártalmatlanság, elengedés stb. felé visz -e vagy épp az ellentétes irányba. Igen, a cél valami olyan nyitottság, szabadság lenne, amit sem a külső körülmények, sem a belső érzelmi-gondolati automatizmusok nem veszélyeztetnek. A théraváda buddhizmusban kis, belátható lépésekre bontjuk ezt a nagy célt, és a mindennapi tevékenységekben próbáljuk megfigyelni és ezzel 'hatástalanítani' az automatizmusokat.
@matheroni sajnos ezek olyan relatív, csavarható fogalmak, amiből bármi kihozható, és a történelem során volt is rá példa, hogy békéért meg szabadságért öltek meg milliókat. ráadásul míg valakinél az egyik mérték jó, a másiknak már sok. van akinek 1 liter tej semmi, a tejérzékenynek 1 deci is sok. az egyik ember élvezi a testi együttlétet, a másik meg hajszolja. az egyik ember sokat eszik, mert erősít, a másik pedig csak zabál és hízik.
ráadásul szerintem sok "békét" hozó dolog hamis békébe visz
azt mondja az illető, hogy a buddhizmus célja legyenek felszabadultak? No de kérem, hogy lehet felszabadultan élni elzártan a világtól amiben élünk? A másik megjegyzésem az lenne, az ember eleve szabad hiszen szabad akarattal van megáldva tehát mindent amit tesz maga dönti el hogy hogyan teszi meg. De ezekért csakis ő maga a felelős az ember.
Mondog neked valamit....ö tudja mi az h megbecsülni a keveset is!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Te tudod nem mert naponta több ezer ft-ot hagysz a boltba!!!!Szal ne sérts meg olyat akinek a tudása sokkal nagyobb mint neked!!!!!Gondolkodj mielőtt sértegetsz más népet kulturát illetve vallást!!!Ghavin 86 ez neked szolt!
Alamizsnából élnek, magyarul élősködő paraziták. Még szerencse, hogy a buddhizmus nem térítő vallás, mert akkor Közép-Ázsia lakossága már jó ideje éhen döglött volna a fene nagy nirvána-hajhászatban. Vallás = az ostobaság piedesztára emelése és a józan ész/élet árulása.
Fel szeretném hívni a figyelmedet arra, hogy a parazita elveszi azt ami kell neki, a videóban pedig az hangzott el, hogy a szerzetesek elfogadják (!) amit kapnak, nem kérnek - lehetőséget adnak arra, hogy aki alamizsnát akar adni, az meg tudja tenni. Ezenfelül az élősködők (paraziták) csak kárt tesznek a maguk hasznára, míg a szerzetesekről ez nem mondható el. Kérlek, mielőtt véleményt nyilvánítasz, jobban gondold át mennyire megalapozott az álláspontod. Szép napot!
A tudomány is egy vallás, semmi több. Végső soron minden hit kérdése. Papempo, nagyon tájékozatlan vagy vallási kérdésekben, ez egyértelműen kiderül a hozzászólásodból. És nagyon sok ember van tele tévhitekkel a különböző vallásokkal kapcsolatban. Ez nem is lenne baj, ha nem cseszegetnének emiatt másokat. Ha többet szeretnél tudni, olvasd a Bibliát, vagy írj nekem emailt, szivesen válaszolok a kérdéseidre, ha tudok.
Bocs, a tudomány nem vallás, ez egy régi csúsztatás amit írtál.A tudomány nem "hisz", hanem gondolkodik, és elfogadja a tévedést, és a fejlődést.A vallás csak az egyházak által előírt dogmákat fogadja el, legyen szó bármilyen egyházról.
Minden vallást - de bármit a világon, így a tudományt is - lehet jól, és rosszul is gyakorolni. A buddhizmus alapjában éppen arról "szól", hogy ismerd meg önmagad, és a valóságot annyira, hogy tisztán lásd (megvilágosodj) mik a dolgok valójában. Ha jól gondolom a tudomány is - részben - erről szól. Vannak olyan buddhista irányzatok, amik dogmákra építenek, és vannak, amik teret engednek a szabad gondolatoknak az egyénre bízva a döntéseket.
Olyan mintha egy csomo hulyegyerek kapna egy kastelyt hogy ott jatszanak Dungeons & Dragons-t, biztos teljesen belehulyulnenek! Meg ha ajtot is bezarjak, soha nem hagynak abba!
Ugyanaz mint a keresztenyek: Persze, ne akarjal semmit az elettol, ne legyel felelos senkiert es olyan boldog leszel mint az allatt! Jobb mint a heroin, ha igenytelen vagy akkor meg be is jon!
De tulajdonképpen mire jó a kolostor? Attól, hogy valaki oda megy, nem feltétlenül lesz jobb ember. És ha valakinek nincs lehetősége kolostorba mennie? Akkor az soha sem lesz jó ember, vagy megvilágosodott?
Mert ahogy te is mondod, aki ingerlékeny volt, az ott is az marad. Pedig nem az lenne a lényeg, hogy nyugodt, megértő, bölcs és könyörületes legyél?
Kolostorban vagy sem, elengedhetetlen a bölcs emberek társasága, a környezet ami támogat és ösztönöz, a hely ahol nem kell világi célokat teljesítened.
Hasnolítsd össze a tanulással. Milyen mélységben lehet egy szakmát megismerni egyetemi tanulmányok nélkül? Kevés és kivételes emberek sok tudást kifejlesztettek egyetem nélkül is, de mindenki más számára létfontosságú a megfelelő környezet és a tanítók befolyása.
Ne haragudj de ez butaság. Én pl. a saját szakmám legtöbb fogását magamtól, autodidakta módon sajátítottam el. És szerintem nincs ez máshogy a lelki dolgokkal sem. Ha azért mész el egy kolostorba, hogy ott valaki tanítson valamire akkor nagyon mellélősz. Senki nem tud megtanítani semmire. mindent neked kell csinálnod. Szerintem épp ez az egész alapja: hogy ne mástól várd a mannát...
kolostorba menni = támogatni a helyet, ételt vinni, dhammát hallgatni, meditálni, nyugodtan sétálni, stb. és esetleg keresni a módját, hogy szerzetesként gyakorolhasson az ember. De ez tényleg csak egy a sorban. A kolostor a világi emberek törzshelye is :)
Ha elengedi a haragját, nem marad ingerlékeny. Ennyi a lényeg, a kolostorban csupán jobban támogatott az a gyakorlás, amit az embernek magának kell fejlesztenie.
@traziciavulfia A kolostor arra jó, h kicsit távolabb kerül az ember a világ pörgésétől, és jobban befelé tud figyelni. És esetleg így rálát saját ingerlékenységére, annak okára, belátja, h ezen ő maga tud változtatni, és eszközöket is kap hozzá, h hogyan változtasson.
Nehéz őszintén lemondani a világi örömökről, és örömet találni a nincstelen koldusok életében.Sok kolostor nagyon jó támogatást kap, így nem szembeötlő a szerzetesek meglehetősen "takarékosan berendezett" élete, de ez is változó. Néha jól megy egy k.-nak, máskor nem.
Aztán vannak azok a dolgok, amik a világi életben is szenvedést okoztak az embernek, pl. aki ingerlékeny volt, az a kolostorban a hangyákkal lesz ingerlékeny :) a k.-ban viszont könnyebb megszabadulni az ilyesmitől
A kolostor nyilván egy olyan környezet, ami arra van tervezve, hogy a meditációt segítse, és ez az előny nem elérhető egy városban. Azonban a legtöbben a kolostorból csak a nyugodtságot szeretnék, a lemondást nem annyira :)
Azt nem mondanám, hogy nincsenek stressznek kitéve, a kolostorban sem rózsazín felhőkön utazás az élet!
xxxxxDDDDDDDDDDDD
MrRicsikee1 4 months ago
ha már ilyen sokat beszélünk, áttérhetünk levélre is
noone4772 8 months ago
@noone4772 Persze, ezek relatív fogalmak, olyan körülbelüli útmutatók. De az én szememben ettől nem válnak telkesen haszontalanná. Igen, ezek a buktatók is benne vannak: hamis béke, hamis szabadság... De én ezt sem a 'rendszer' hibájának látom, hanem a 'felhasználók' odafigyelésének, rálátásának hiányát látom benne.
Írj üzenetet, persze.
matheroni 8 months ago
azzal hogy kilépünk a társadalomból, hárítunk is. ez eddig még érthető is, de ha ennyire meg akarnak szabadulni a szenvedéstől, akkor miért sóvárognak az élet iránt? miért nem lesz minden buddhista öngyilkos? azért hogy másoknak elhozza az üzenetet, hangzik sokszor a válasz, meg hogy annyira önzetlen hogy azért inkarnálódik a földre hogy másokat a nirvánához segítsen hozzá. tehát én is akkor lennék a legjobb ember ha másokat öngyilkosságra buzdítanék, mert az élet csak szenvedés.
noone4772 8 months ago
@noone4772 Az első nemes igazságon kívül, h 'a létezés szenvedésteli', van még másik 3, amik arról szólnak, h ezt mi okozza, h ez a szenvedés megszüntethető és mi ennek az útja. Ha tényleg érdekel a téma, keress arra rá, h "Négy Nemes Igazság".
matheroni 8 months ago
@matheroni @noone4772
tudtommal a szenvedés oka a sóvárgás, amivel magunknak vagy másoknak tudunk kárt okozni. ezt megszüntetve a szenvedés is eltűnik. ha nem jól tudom, megjelölsz buddhista forrást erről a "törvényről", valamint azt is hogy az illető aki írta milyen ember volt. ugyanis se buddha se egy kortársa nem írta le buddha gondolatait.
ha eszerint haladunk tovább akkor sóvárgás az is, hogy a létre vágyunk, vagy bármire az életben ezért a jó buddhista nem szexel, és nem is él.
noone4772 8 months ago
@noone4772 Külön szabályok vonatkoznak a szerzetesekre (ők nem szexelnek) és a világiakra (ők szexelnek). Hogy a buddhista szentiratok (Tipitaka/Tripitaka) valóban a Buddha szavait tartalmazzák-e, valószínűleg soha nem fog kiderülni. A buddhisták mindenesetre ekként tisztelik ezeket a szövegeket. A hagyomány úgy tartja, hogy Ánanda, Buddha unokatestvére, egyik kedvenc tanítványa és állandó kísérője jegyezte meg a Buddha szavait, ezért kezdődik minden szutta így: 'Így hallottam.'
matheroni 8 months ago
@matheroni ez hol érhető el online magyarul vagy angolul?
noone4772 8 months ago
@noone4772 A magyardhammatube csatornán (a fenti magyardhammatube linkre kattintva), az ott található webhelyen. (Nem lehet linkelni kommentben, úgy tűnik.)
magyardhammatube 8 months ago
@magyardhammatube köszönöm, így legalább idézhetek is. "a szenvedés okának nemes igazsága, szerzetesek: az ok a Szomj" eddig világos. "Ez [a szomj] a következő: gyönyörök szomja, lét szomja, birtok szomja." gondolom ez is. "És ez a szenvedés megszüntetésének nemes igazsága, szerzetesek: a szomjnak teljes vágytalanság révén történő megszüntetése, elvetése, feladása, elhagyása, elutasítása." és ez is.
ebből következik, hogy jó buddhista nem örül semminek, nem él és nem birtokol.
noone4772 8 months ago
@noone4772 A 'létezés szomja' az lenne, hogy legyek ez, ne legyek az, legyek ilyen, ne legyek olyan. Vagy más legyen ilyen vagy olyan. Szóval, a valamiként/valakiként létezés. Ebből elég sok szenvedés származik (miért nem vagyok vonzóbb, a másik miért ilyen tapló, bárcsak ne lennék ekkora lúzer stb.). Talán az is érdekes, h a 'szenvedés' az elégedetlenséget jelenti itt, és a sóvárgást azért érdemes felszámolni, mert akkor az ember elégedett lesz azzal, ami van: ami körülveszi, amilyen ő maga.
magyardhammatube 8 months ago
@magyardhammatube ebben az értelemben meg a buddhista létezésének szomja hogy jó buddhista akar lenni, és nem önmaga :)
valamint az ezekből jövő korlátozások is mind csak szenvedések. nem szabad ezt vagy azt mert szenvedés, ezért inkább szenvedek, hogy jó buddhista legyek. ennek semmi értelme.
ráadásul tudtommal (ez derül ki a szövegből) buddha csupán a szélsőségek közti középútról beszél, ami így nincs szinkronban a további szabályokkal. (és megint további magyarázatokra szolgál).
noone4772 8 months ago
@noone4772 Nem, olyan nincs benne, h 'inkább szenvedek, h jó buddhista legyek', a cél éppen a szenvedés felszámolása a tudat elnyugtatásával, az ártalmatlan és ezért a 'lelki békét' nem zavaró életmóddal, a dolgokra rálátással. Én a Buddha tanítását elég egységes rendszernek látom, és azt is gondolom, h a Négy Nemes Igazság és benne a Nemes 8rétű Ösvény kerek egészet alkot, kölcsönösen utal egymásra. Lehet még cizellálni :), persze, de a tanításoknak ezt a részét pont nem szokás túlmagyarázni.
matheroni 8 months ago
@matheroni nagyjából értem miről beszélsz, csak ha van egy célom (vágyam) a szenvedés felszámolására, akkor megint szenvedésen kell keresztülmennem. :) szerintem itt valami olyasmiről van szó mint az erőlködés nélküli működés a taoizmusban, csak ha valaki azt állítja hogy a vágyak szenvedést okoznak, nem lehet semmilyen cselekedetet sem szenvedés nélkül végrehajtani. ha meg csak bizonyos vágyak, miért pont azok?
noone4772 8 months ago
@noone4772 Azon múlik, h a szándék milyen kategóriába esik: a nyugalom, ártalmatlanság, elengedés stb. felé visz -e vagy épp az ellentétes irányba. Igen, a cél valami olyan nyitottság, szabadság lenne, amit sem a külső körülmények, sem a belső érzelmi-gondolati automatizmusok nem veszélyeztetnek. A théraváda buddhizmusban kis, belátható lépésekre bontjuk ezt a nagy célt, és a mindennapi tevékenységekben próbáljuk megfigyelni és ezzel 'hatástalanítani' az automatizmusokat.
matheroni 8 months ago
@matheroni sajnos ezek olyan relatív, csavarható fogalmak, amiből bármi kihozható, és a történelem során volt is rá példa, hogy békéért meg szabadságért öltek meg milliókat. ráadásul míg valakinél az egyik mérték jó, a másiknak már sok. van akinek 1 liter tej semmi, a tejérzékenynek 1 deci is sok. az egyik ember élvezi a testi együttlétet, a másik meg hajszolja. az egyik ember sokat eszik, mert erősít, a másik pedig csak zabál és hízik.
ráadásul szerintem sok "békét" hozó dolog hamis békébe visz
noone4772 8 months ago
azt mondja az illető, hogy a buddhizmus célja legyenek felszabadultak? No de kérem, hogy lehet felszabadultan élni elzártan a világtól amiben élünk? A másik megjegyzésem az lenne, az ember eleve szabad hiszen szabad akarattal van megáldva tehát mindent amit tesz maga dönti el hogy hogyan teszi meg. De ezekért csakis ő maga a felelős az ember.
hunia007 1 year ago
Mondog neked valamit....ö tudja mi az h megbecsülni a keveset is!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Te tudod nem mert naponta több ezer ft-ot hagysz a boltba!!!!Szal ne sérts meg olyat akinek a tudása sokkal nagyobb mint neked!!!!!Gondolkodj mielőtt sértegetsz más népet kulturát illetve vallást!!!Ghavin 86 ez neked szolt!
shaffulemen 2 years ago
Alamizsnából élnek, magyarul élősködő paraziták. Még szerencse, hogy a buddhizmus nem térítő vallás, mert akkor Közép-Ázsia lakossága már jó ideje éhen döglött volna a fene nagy nirvána-hajhászatban. Vallás = az ostobaság piedesztára emelése és a józan ész/élet árulása.
Ghavin86 2 years ago
Fel szeretném hívni a figyelmedet arra, hogy a parazita elveszi azt ami kell neki, a videóban pedig az hangzott el, hogy a szerzetesek elfogadják (!) amit kapnak, nem kérnek - lehetőséget adnak arra, hogy aki alamizsnát akar adni, az meg tudja tenni. Ezenfelül az élősködők (paraziták) csak kárt tesznek a maguk hasznára, míg a szerzetesekről ez nem mondható el. Kérlek, mielőtt véleményt nyilvánítasz, jobban gondold át mennyire megalapozott az álláspontod. Szép napot!
janoskovacs75 1 year ago
A tudomány is egy vallás, semmi több. Végső soron minden hit kérdése. Papempo, nagyon tájékozatlan vagy vallási kérdésekben, ez egyértelműen kiderül a hozzászólásodból. És nagyon sok ember van tele tévhitekkel a különböző vallásokkal kapcsolatban. Ez nem is lenne baj, ha nem cseszegetnének emiatt másokat. Ha többet szeretnél tudni, olvasd a Bibliát, vagy írj nekem emailt, szivesen válaszolok a kérdéseidre, ha tudok.
komeny 2 years ago
Bocs, a tudomány nem vallás, ez egy régi csúsztatás amit írtál.A tudomány nem "hisz", hanem gondolkodik, és elfogadja a tévedést, és a fejlődést.A vallás csak az egyházak által előírt dogmákat fogadja el, legyen szó bármilyen egyházról.
dekkaka1 2 years ago
Minden vallást - de bármit a világon, így a tudományt is - lehet jól, és rosszul is gyakorolni. A buddhizmus alapjában éppen arról "szól", hogy ismerd meg önmagad, és a valóságot annyira, hogy tisztán lásd (megvilágosodj) mik a dolgok valójában. Ha jól gondolom a tudomány is - részben - erről szól. Vannak olyan buddhista irányzatok, amik dogmákra építenek, és vannak, amik teret engednek a szabad gondolatoknak az egyénre bízva a döntéseket.
janoskovacs75 1 year ago
Minden vallas hazugsag es fantazia!
Olyan mintha egy csomo hulyegyerek kapna egy kastelyt hogy ott jatszanak Dungeons & Dragons-t, biztos teljesen belehulyulnenek! Meg ha ajtot is bezarjak, soha nem hagynak abba!
Ugyanaz mint a keresztenyek: Persze, ne akarjal semmit az elettol, ne legyel felelos senkiert es olyan boldog leszel mint az allatt! Jobb mint a heroin, ha igenytelen vagy akkor meg be is jon!
Megerdemlik a megvilagosodast!
Nem akarsz semmit = Nem faj a szived semmiert...
papempo 2 years ago
Igaz, minden vallás egy nagy átverés.A biblia tele van ellentmondásokkal, és rengeteg kamuval.
Alapból "isten" nem létezik.Sem "keresztény", sem bármilyen, csak emberi képzelgés, a sok birka megvezetésére. A többi csak fölösleges duma.
dekkaka1 2 years ago
De tulajdonképpen mire jó a kolostor? Attól, hogy valaki oda megy, nem feltétlenül lesz jobb ember. És ha valakinek nincs lehetősége kolostorba mennie? Akkor az soha sem lesz jó ember, vagy megvilágosodott?
Mert ahogy te is mondod, aki ingerlékeny volt, az ott is az marad. Pedig nem az lenne a lényeg, hogy nyugodt, megértő, bölcs és könyörületes legyél?
traziciavulfia 3 years ago
Kolostorban vagy sem, elengedhetetlen a bölcs emberek társasága, a környezet ami támogat és ösztönöz, a hely ahol nem kell világi célokat teljesítened.
Hasnolítsd össze a tanulással. Milyen mélységben lehet egy szakmát megismerni egyetemi tanulmányok nélkül? Kevés és kivételes emberek sok tudást kifejlesztettek egyetem nélkül is, de mindenki más számára létfontosságú a megfelelő környezet és a tanítók befolyása.
magyardhammatube 3 years ago
Ne haragudj de ez butaság. Én pl. a saját szakmám legtöbb fogását magamtól, autodidakta módon sajátítottam el. És szerintem nincs ez máshogy a lelki dolgokkal sem. Ha azért mész el egy kolostorba, hogy ott valaki tanítson valamire akkor nagyon mellélősz. Senki nem tud megtanítani semmire. mindent neked kell csinálnod. Szerintem épp ez az egész alapja: hogy ne mástól várd a mannát...
csillagharcos6 2 years ago
kolostorba menni = támogatni a helyet, ételt vinni, dhammát hallgatni, meditálni, nyugodtan sétálni, stb. és esetleg keresni a módját, hogy szerzetesként gyakorolhasson az ember. De ez tényleg csak egy a sorban. A kolostor a világi emberek törzshelye is :)
Ha elengedi a haragját, nem marad ingerlékeny. Ennyi a lényeg, a kolostorban csupán jobban támogatott az a gyakorlás, amit az embernek magának kell fejlesztenie.
Ezt persze tudjuk, csak elismételtem :)
magyardhammatube 3 years ago
@traziciavulfia A kolostor arra jó, h kicsit távolabb kerül az ember a világ pörgésétől, és jobban befelé tud figyelni. És esetleg így rálát saját ingerlékenységére, annak okára, belátja, h ezen ő maga tud változtatni, és eszközöket is kap hozzá, h hogyan változtasson.
matheroni 8 months ago
Rózsaszín felhő! ☺ Ez jó.
Azért érdekelne, hogy mi lehet rossz a kolostorban. Maximum a korai kelés és az, hogy nem tudsz rendesen koncentrálni.
traziciavulfia 3 years ago
Nehéz őszintén lemondani a világi örömökről, és örömet találni a nincstelen koldusok életében.Sok kolostor nagyon jó támogatást kap, így nem szembeötlő a szerzetesek meglehetősen "takarékosan berendezett" élete, de ez is változó. Néha jól megy egy k.-nak, máskor nem.
magyardhammatube 3 years ago
Aztán vannak azok a dolgok, amik a világi életben is szenvedést okoztak az embernek, pl. aki ingerlékeny volt, az a kolostorban a hangyákkal lesz ingerlékeny :) a k.-ban viszont könnyebb megszabadulni az ilyesmitől
magyardhammatube 3 years ago
Persze, hogy a buddhisták nyugodtak. Semmilyen stresszhelyzetnek nincsenek kitéve.
De hát nem vonulhat mindenki kolostorba.
traziciavulfia 3 years ago
A kolostor nyilván egy olyan környezet, ami arra van tervezve, hogy a meditációt segítse, és ez az előny nem elérhető egy városban. Azonban a legtöbben a kolostorból csak a nyugodtságot szeretnék, a lemondást nem annyira :)
Azt nem mondanám, hogy nincsenek stressznek kitéve, a kolostorban sem rózsazín felhőkön utazás az élet!
szép napot.
magyardhammatube 3 years ago